Divadlo

Egy határ menti magyar faluba megérkezik a budapesti rendező, hogy színpadra állítsa az Eprésző kislány című népballada adaptációját. A faluban hagyománya van a hagyományőrző előadásoknak, amiket évről évre egy lelkes amatőr társulat mutat be a kultúrházban... Varsányi Anna Az eprésző kislány című színdarabját, amely 1991-ben játszódik egy magyar kisközségben, ahol az éves falunapi előadásra készülődik a helyi színjátszókör, Alföldi Róbert rendezésében láthatja a közönség.

Férfiak és nők, lányok és fiúk, szerelmek, csalások és csalódások. Szerencse. Szerencsétlenség. Béke és háború. Mi a titka boldogságnak? Dalok, táncok és prózai részletek a CseppSzínház legsikeresebb előadásaiból.

A Hattyúk tavát, a sokak által ismert klasszikus balett verziójához képest másként, más megvilágításban kívántam újrafogalmazni. Az én olvasatomban Siegfried egy meghasadt tudatú fiatalember, akit gyermekkori, édesanyjával való viszonyából eredő traumái fogva tartanak.

VÖRÖS ISTVÁN: SEGÍTSÉG, SEGÍTEK!
Menekítődráma (ősbemutató)

Társasjáték a végzetről

Igazi rendezői bravúr, négy színész jutalomjátéka negyven szerepben: egyik pillanatról a másikra változik a konferanszié elegáns hölggyé, a tejesember ügynökké, vagy a rozoga öregember kígyóvá. A néző hol egy skót mocsáron jár, hol egy Edinburgh felé száguldó vonaton, majd egy baljós hangulatú motelben.

Alan Turing, avagy "egy rejtett zseni élete" című előadás arra tesz kísérletet, hogy más szemszögből, közel hozva Turing alakját a nézőhöz, betekintést enged abba a világba, amibe sokáig csak maga Turing léphetett be.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem bemutatja:
Csokonai ft. SZFE: TEMPEFŐI
Rendezte: Csáki Benedek

Vajon tisztában vagyunk-e saját szexualitásunkkal? Vagy csak követjük az elvárásokat, melyeket a társadalom, barátaink, partnerünk vagy saját nemünk képviselői támasztanak velünk szemben?

Dumaszínház est

Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?

Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?

A romantikus történet rengeteg humorral van átszőve, markáns karakterei szinte minden műfaj művelőit megihlették már. Az élő zenekarral játszott musicalben éppúgy megtalálhatóak az intim lírai jelenetek, mint a látványos tömeg- és táncképek, és természetesen nem maradhatnak el a kaszkadőr elemeket tartalmazó akciójelenetek sem.

Mindezek, valamint a szerzőpáros, a rendező és a szereplőgárda eddigi munkái biztosítékok a közönség számára egy színvonalas, nyáresti színházi élményre.

A kétórás musical show a ma rendelkezésünkre álló legkorszerűbb show technikai elemek alkalmazásával teremti meg azt az egyedi látványvilágot, amely ismét lenyűgöz és elkápráztat, egyben izgalmas zenei és vizuális hátteret ad Tesla életének és a tizenkilencedik század hangulatiságának, bemutatva Smiljantól, Prágán, Budapesten, Párizson, New Yorkon és a Chicagói Világkiállításon át egészen a Niagara vízeséséig az akkori roppant színes és pezsdülő nagyvilágot.

Vuk, a rókakölyök nyolcadmagával jött a világra egy tóparti „rókavárban”. A rókaszülők szürkülettől hajnalhasadtáig vadásznak, hogy az örökké éhes apróságokat jóllakassák. A rókacsaládot egy vadász és kutyája elpusztítja. Egyedül Vuk éli túl a támadást. Vuk örökölte nagyapja legendás hírű vérét, szimatát, vadászösztönét.

Szutyejev közönségdíjas meséinek színpadi változata, a Budapest Bábszínház művészeinek alkotásában. Két vidám egyfelvonásos. Az első részben a kiskakast “kiszínezzük” .. (titok), a másodikban pedig a kiskacsa az árnyékát keresi, Zselé a kecske segédletével.

A MARICA BÁBSZÍNHÁZA messze földön híres a környezettudatosságáról, jelszavuk a „bábmiből lehet bábmi bábhogyan” épp azt példázza, hogy a legegyszerűbb tárgy is válhat a kezünk között békává vagy akár királyfivá is.

A Csata Táncegyüttes 55 éves jubileumi gálaműsora során a múlt és a jelen is megelevenedik a színpadon.

színházterem
jegyár egységesen: 2500 Ft
június 01. és június 02. előadásokra bérlet: 3000 Ft
támogatói jegy: 5000 Ft

Dr. Bubó rendel!

Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól. Hogyan lehet tovább élni?

A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…

A beszélgetőkönyv, illetve a belőle inspirálódó előadás kortörténeti dokumentum: az 1945-1946-os színházalapítás történetét, valamint a marosvásárhelyi és székelyföldi színházkultúra nagyrealista vonulatát is meghatározó alkotó életútjának fontos állomásait dolgozza fel dramatikus, interjúszínházi formában.

Arany János és Petőfi Sándor igaz barátok, úgy is mint pályatársak, és úgy is, mint emberek. E két költőóriás a barátságot választotta a versengés helyett, költői lelkiismeretük, a nép, a haza és a szabadság ügye melletti kiállásuk, valamint egymás tehetsége iránt érzett kölcsönös rajongásuk vezette őket. Sándor jelzőtűz volt, János őrláng. A tüzeik már régen kihunytak, de a fényük örökké világít. E zenés színmű nekik állít emléket.

Dumaszínház est

A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sanoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.

Az előadás a címbéli „miért”-re keresi a választ, feltárva a szűkebb és tágabb környezet felelősségét: mi is történik a világban, és mik az emberi boldogulás bennünk és körülöttünk levő gátjai. Az előadásnak nincs épített díszlete, könnyen utaztatható, bármilyen térben előadható, a látványt Schnabel Zita invenciózus, nagy fantáziájú jelmezei határozzák meg.

"Nekem kiált a
holló a sötét földről
e fagyos reggel?"
(Shukabo verse, fordította Somogyvári Zsolt)