Színház, Néptánc

A Magyar Állami Népi Együttes zenekarát – hazánkban szinte utolsóként – olyan kiváló cigány muzsikusok is alkotják, akik képesek a városi cigányzene nagy múltú hagyományait még interpretálni, itt a XXI. század elején. A tánckoncert helyszíne egy szimbolikus tér: koncertterem, étterem, bár, falusi kocsma stb. Az előadás zenei szövetében a népzene mellett helyet kap a hagyományos városi cigányzene, a magyar nóta és a csárdás, valamint a jazz és az etnikus cigány világzene is. Felmutatva mindazt a zenei virtuozitást és repertoárgazdagságot, mely a magyar cigánymuzsikusok unikális jellemzője. A nagy ívű zenei tablót táncjelenetek teszik még változatosabbá, színesebbé.

TÁNCKÁNON - Hommage à Kodály Zoltán
Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán és kortársai, Bartók Béla, Lajtha László kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon.

Forrás Néptáncegyüttes Független Színház
ALAKVÁLTÓK
táncszínházi előadás

A Határtalan táncfőváros fesztivál fő vonulata továbbra is az, hogy a határon túli hivatásos magyar néptáncegyüttesek számára biztosítson koncentrált megjelenést, felmutassa a létrejövő értékeket, teret adjon az újító törekvéseknek. Ezen az estén a Magyar Táncművészeti Egyetem előadását és a Bekecs Néptáncszínház: A helység kalapácsa - néptánckomédia Petőfi Sándor azonos című műve alapján produkcióját tekinthetik meg.

A Határtalan táncfőváros fesztivál keretén belül ezen az estén az Esti dal, avagy 'Szálljatok fiókáim!' - Szabad emlékezés Rábai Miklósra programját nézhetik meg.
Ötven éve távozott közülünk Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes legendás alapítója, aki nemcsak megalkotta ­– annyi más műve mellet – az Ecseri lakodalmast, a Háromugróst, a Derecskei verbunkot, a Kis bojtárt, hanem kortársaival együtt megteremtette a magyarországi színpadi néptáncművészetet, és művészetével világsikerre vezette a társulatát.

A Határtalan táncfőváros fesztivál fő vonulata továbbra is az, hogy a határon túli hivatásos magyar néptáncegyüttesek számára biztosítson koncentrált megjelenést, felmutassa a létrejövő értékeket, teret adjon az újító törekvéseknek. Ezen az estén a Háromszék Táncegyüttes: Hazától hazáig folklór előadását tekinthetik meg.

Appelshoffer János és Rémi Tünde, alkotópáros műveiben a néptánc és néphagyomány ismerete révén, a magyarság gazdag folklórkincse autentikusan kerül bemutatásra.

A műsor a Kolozsvári Magyar Napok tizedik évfordulójára készült.

Az emberiség történetét a kezdetektől fogva át-meg átszövi a zene. Legősibb hangszereink a fúvós instrumentumok, melyek ezen a hosszú úton, velünk együtt fejlődve végigkísértek minket. Az ugariti pásztor csakúgy a furulya szavára legeltetett, mint több ezer év múlva a magyar juhász, a gulyás pont olyan klarinéton játszotta nótáját, mint a komolyzenész, vagy a jazzista.

Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár, de vajon hogyan és miért jutottunk el idáig?

Nagy és nemes feladatra vállalkozik a Magyar Állami Népi Együttes erdélyi antológiájának színpadra állításával. Az Édeskeserű szerves folytatása annak az évek óta tartó alkotói folyamatnak, amely korszerű folklórértelmezésével, a színház eszközeinek bátor alkalmazásával, makacs következetességgel mutat rá újra és újra gyökereinkre, hagyományos kultúránk fontosságára.

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.